Blog
Vasbeton szerkezetek kézi helyreállítása
Technológia lépésről lépésre
Annak eldöntése, hogy egy vasbeton szerkezet helyreállítására mi a leggazdaságosabb mód csak gondos felmérés és tervezés által lehetséges. Fontos mind a helyszíni, mind a laborvizsgálat a szerkezet tönkremenetelének, kémhatásának, a helyreállíthatóság mértékének meghatározásához.
Amennyiben a szerkezet menthető és a tervezéskori szilárdság és terhelhetőség visszaállítható, úgy a legtöbb esetben a legkifizetődőbb megoldás a vasalt betonszerkezetek kézi helyreállítása.
Amennyiben a szerkezet menthető és a tervezéskori szilárdság és terhelhetőség visszaállítható, úgy a legtöbb esetben a legkifizetődőbb megoldás a vasalt betonszerkezetek kézi helyreállítása.
A vasbeton szerkezetek tönkremenetelének leggyakoribb változata amikor az acélbetétek korródálódnak és ez a folyamat térfogatnövekedéssel jár, ami szétfeszíti a betont. A vasbeton széleskörű elterjedését többek között az tette lehetővé, hogy a cementpép egyben az acélbetét védelmét is biztosította. A cement szilárdulása során az acélbetétet nagy pH értékű, lúgos pórusoldat veszi körül, amely az acélbetéten a korróziótól védő passzív réteget hoz létre. Az acélbetét korróziója kloridionok nélkül is létrejöhet, amennyiben a következő három környezeti feltétel egyidejűen teljesül: - a beton karbonátosodása által elveszti bázikus védőhatását (pH<9), - a kapilláris pórusokban lévő víz a betont elektromosan vezetőképessé teszi, - a rozsdaképződéshez szükséges oxigén a betonfedésen át eljut az acélbetéthez.
Az alapfelület előkészítése
A javítóanyag felhordása előtt a fogadófelületet alkalmassá kell tenni a rákerülő rétegek fogadására, ezért a málló, porló, laza, nem hordképes és károsodott betonrészeket el kell távolítani. A felületet a jobb tapadás érdekében fel kell érdesíteni, mert ezáltal biztosítható az előírás szerinti későbbi 1,5 N/mm2 tapadószilárdság.
Betonacélok környezete
A sérült betonrészeket a betonacél környezetéből is el kell távolítani, de csak olyan mértékben amennyire szükséges. Azokon a részeken, ahol a betonrész nem sérült és kellően hordképes nem szükséges a beton kibontása, mert csak növeli a felhasználandó anyagszükségletet és bizonyos esetekben nehezíti a bedolgozást (pl. a betonacélok mögé történő bejuttatást). Azokon a helyeken, ahol a vasalás vonalvezetése a korrodáltság miatt nem folyamatos, ott az acélbetéteket vissza kell pótolni.
Betonacélok tisztítása
A javítandó felületnél nem csak a károsodott betonrészeket kell visszabontani, henem a betonacélok felületét is meg kell tisztítani, mert a korrodált - rozsdás - felület nem alkalmas későbbi rétegek fogadására. A tisztítást mechanikai módon kell elvégezni, de ha szemcseszórással történik - és nem például drótkefés dörzsöléssel - úgy gondoskodni kell a felhasznált szóróanyag veszélyes hulladékként történő kezeléséről.
Korrózióvédelem - acélbetétek
Annak érdekében, hogy az acélbetéteket megóvjuk a későbbi károsítóktól és biztosítsuk a megfelelő tapadást a javítóhabarcs számára - korrózióvédő és tapadóhídat (SAKRET MKH) kell alkalmazni. A felhordás történhet ecsettel, de ügyelni kell rá, hogy a korrózióvédő teljesen befedje az acélbetéteket.
Az alapfelület előkészítése - betonrészek
A korrózióvédő és tapadóhíd (SAKRET MKH) nem csak acélbetétek, hanem a betonrészek előkészítésére is alkalmazandó. A javítóhabarcs felhordása előtt azért fontos bevonni a teljes felületet, mert nedvszívás kiegyenlítőként is funkcionál, illetve mert ezáltal biztosítható az előírás szerinti későbbi 1,5 N/mm2 tapadószilárdság. A javítóhabarcsot friss a frissre elven kell feldolgozni, azaz a tapadóhíd teljes kötése előtt el kell végezni a javítást.
Javítóhabarcs
Az előkészített alapfelületre felhordható a javítóhabarcs. A hiány méretétől függően több típusú javítóhabarcs alkalmazható szemcsemret szerint. A PCC javítóhabarcsok állékonyak, ezért könnyen bedolgozhatóak. Ügyelni kell a hézagmentes kialakításra és arra, hogy a javítóhabarcs teljes mértékben vegye körbe az acélbetéteket.
Simítóhabarcs
A szükséges várakozási idők (a javítóhabarcsok esetén ez 7-10 nap/cm) betartása után lehet a felületet bevonni simítóhabarccsal és sík, esztétikus felülete kialakítani. A simított felület alkalmas végső felületképző anyag fogadásra (pl. festék, színezővakolat stb.). A karbonátosodás, a CO2 behatolás csökkentésére az előírások szerint bevonattal kell ellátni a vasbeton szerkezeteket.
Forrás: sakret.hu